valóság
Eszembe jutott egy történet, melyet Buddhával kapcsolatban olvastam. Azt a példát mutatta be, hogy mennyire megmásíthatja a valóságot, ha kizárólag a rendelkezésre álló információk alapján döntünk, mivel lehet, hogy az információ, amivel rendelkezünk nem teljes vagy téves.
A történet a következő:
Egy uralkodó parancsot ad vak jógi mestereknek, hogy tapintsanak meg egy elefántot, mondják el mit gondolnak, tulajdonképpen milyen, hogy néz ki, mit lehet róla tudni. Volt, akinek a fülét adták oda, volt, akinek a lábát, megint másnak az ormány jutott. Amikor megkérdezik őket, mindegyikük teljesen eltérő véleményt fogalmazott meg az elefántról. Meggyőződéssel állították, hogy ők látják helyesen és hiteles leírást adtak vissza, a többiek pedig tévednek. Valójában az egésznek egy-egy részét érzékelték, nem a teljes képet.
Amikor új helyezettel találkozunk, érdemes alaposan megvizsgálni, körbejárni. Saját tapasztalatot kell szerezni. Addig nem biztos, hogy a helyes következtetésre vezet, ha véleményt formálunk az adott témával kapcsolatban, amíg meg nem tapasztaltuk, mivel az információ jöhet számtalan forrásból, például beszélgetünk valakivel, olvastunk vagy láttunk valahol egy könyvet, cikket, vagy filmet. Valószínűleg nem az egész képet fogjuk látni, mert megválogatjuk melyik rendező vagy színész filmjét nézzük meg, melyik író könyvét olvassuk el, kinek a véleményére adunk a környezetünkből. Ezután a saját szűrőn keresztül kialakul egy egyéni nézőpont.
Minden egy kirakós játék, melynek a darabjait a helyére kell illeszteni. Részekből áll össze a nagyobb kép.
A teljes képet elképzelhető, hogy sohasem ismerhetjük meg, mert mindig van újabb rész, amit felfedezhetünk. Ha minden információ birtokunkban lenne, akkor hogyan tudnánk tovább fejlődni? Szerencsére mindig lesz valaki, aki érzi/tudja, hogy az ismeretlenben van ott még valami, amit nem fejtettünk meg, menni kell tovább, felfedezhetünk újabb részeket.
Az elefántról szóló történetet megtalálható a Tan Kapuja Buddhista Főiskola kiadásában megjelent Szattipatthána – A megvalósulás egyenes útja c. könyvben. (Budapest, 2007.)
