A kereszt formái és jelentésrétegei
A Magyar Katolikus Lexikon megkülönbözteti a T-alakú keresztet (Antalkereszt, illetve Tau-kereszt, latinul: crux commissa) a latin kereszttől (latinul: crux oblonga), melyen Jézust keresztre feszítették. A T-alakú keresztnek a függőleges szára csak a vízszintes száráig terjed, míg a latin kereszt úgy van kialakítva, hogy a két egymást metsző vonal, a hosszabb függőleges szárat kb. kétharmad részénél metszi a vízszintes szár.
De ha egy kicsit tovább kutakodunk, akkor meglátjuk, hogy a T-alakú keresztnek sok változata van jelen, pl. egyik az ismert szimbólum az egyiptomi kereszt (Ankh) olyan tau-kereszt (latinul: crux ansata), melynek felső szárán középen gyűrű vagy tojásdad alakú gyűrű van.
A kereszt, mint szimbólum értelmezhető keresztútként is.
(Merre megyek tovább, amikor a kereszteződéshez érek?)
A tau, vagy tao jelentése, az út, melyet választani kell, vagy amelyet követni kell.
Jézust felöltöztették az eredeti ruhájába, majd elvitték, hogy keresztre feszítsék. A Golgota, vagy más néven Koponya-helyen feszítették keresztre. (Mt27:31,33; János19:16-17)
(Talán nem véletlen az elnevezés = Koponya/fej/. Ez lehet arra utalás, hogy meg kell értenünk a tanítást, melyet Jézus közvetített felénk. Így kezdődik a beavatásunk, a szellemi értelemben történő átváltozásunk. Ahogy haladunk a megértésben előre, úgy tágul egyre inkább az általunk megismerhető világ. Úgy értünk meg egyre több mindent a minket körül vevő eseményekből.)
Jézus keresztre feszítésének szimbóluma NEM az egész emberiség teljes megváltását jelenti, legalábbis nem abban az értelemben, hogy Jézus ezzel a cselekedetével mindenkiről levette az addigi „bűnei”/tettei terheit, és mindenki tiszta lappal folytathatta az életét.
A megváltás CSAK egyénileg történhet úgy, hogy szellemi értelemben elkezdünk átalakulni. Az egyéni, önfejlesztéssel járó munkát SENKI nem tudja elkerülni.
Ezt jelenti a KERESZT/TAU/TAO, mint út. Eldönthetjük, hogy változtatni szeretnénk, és keressük az utat, hogyan tudunk kapcsolatot teremteni Istennel (ez az egyetlen út, melyen megérthetjük, hogy kik vagyunk, honnan és miért érkeztünk ide a Földre, mi a feladatunk itt és most.) Felelősséget vállalunk a saját életünkért. Jézus minden tanításával (köztük ezzel a nagyon szimbolikus eseménnyel) erre hívta fel a figyelmünket!
Ha belegondolunk, amennyiben Jézus keresztre feszítése levette volna mindenkiről az EGYÉNI FELELŐSSÉG terhét, akkor abból semmit nem tanultunk volna, nem történne bennünk, az életünkben változás. Maximum megkönnyebbülhetnénk, hogy bármit teszünk/tettünk (vagy nem) a magunk vagy mások életében nem számít, úgyis elvitte valaki a felelősségvállalás terhét helyettünk.
A befektetett munkának megvan az eredménye – ahogy mondja a közmondás.
Tehát, ha teszünk magunkért, akkor változunk, ha nem, akkor nem.
A keresztre feszítés, mint jelkép azt a „nehéz” folyamatot fejezi ki, hogy fejlődnünk, változnunk kell. Egy kereszteződésben állunk nagyon hosszú ideje, ahol döntenünk kell, merre induljunk tovább. Már nem járhatjuk azt az utat, amelyen eddig jártunk, mert vissza kell találnunk az eredeti ösvényre, melyen valamikor sétáltunk, de letértünk róla. Kitörve a komfortzónánkból és vállaljuk, hogy bármilyen hosszú lesz az út, mindegy meddig tart, következetesen keressük az egyes (spirituális) lépcsőfokokat, melyeken felfelé haladhatunk.
Érdemes megjegyezni, hogy létezik egy ún. Péter kereszt, ami egy fordított latin kereszt, melynek keresztgerendája a függőleges szár alsó felében van. A hagyomány szerint ilyen keresztre feszítették Péter apostolt (más néven Szent Pétert, aki Jézus 12 apostolának egyike volt), s állították föl fejjel lefelé, mert a legenda szerint nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban.
Azon a bizonyos spirituális lépcsőn haladhatunk lefelé is, akkor nem az egység felé haladunk, nem Isten felé tartunk, belesüllyedünk az anyagi világba, elveszítjük a kapcsolatot Istennel.
Istennel kapcsolódva és megértve Őt kiteljesedhet az életünk, mindig azt fogjuk érezni, hogy van valaki mellettünk, aki a támaszunk és mindent megkapunk Tőle, amire szükségünk van.
Forrás
Biblia. Istennek az Ószövetségben és az Újszövetségben adott kijelentése. Kálvin János Kiadó, 2002.
Golenya Ágnes Éva: A Kék vér gyermekei II. Az ISIS-kód. Kristálykönyvtár. Budapest, 2022.
